BELSŐ ADATKEZELÉSI ÉS ADATBIZTONSÁGI SZABÁLYZATA

MARIKA VENDÉGHÁZ SZEGED NYÍL U. 45.

Makalicza Lajos Tulajdonos

I. A szabályzat hatálya

Jelen szabályzat hatálya kiterjed a Makalicza Lajos egyéni adószámos magánszemély, mint adatkezelő (a továbbiakban: „Adatkezelő”) teljes szervezetére, valamennyi munkavállalójára és azon természetes és jogi személyekre, amelyek/akik az Adatkezelővel közös adatkezelést végeznek, illetve amelyek/akik az Adatkezelő részére adatfeldolgozási tevékenységet végeznek.

II. A szabályzat célja

A Szabályzat célja, hogy biztosítsa a személyes adatok védelmének érvényesülését, az információs önrendelkezés megvalósulását, továbbá, hogy az Adatkezelő által kezelt személyes adatok tekintetében (munkavállalói adatok, vendégadatok) meghatározza az adatkezelés során irányadó adatvédelmi és adatbiztonsági szabályokat.

III. Irányadó jogszabályok

Az Adatkezelő az adatkezelése során az alábbi jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően jár el, a jelen belső szabályzatban foglaltak szerint:
Az Európai Parlament és a Tanács (Eu) 2016/679 Rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet, a továbbiakban: GDPR)
az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.)
a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.)
a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.).

IV. Értelmező rendelkezések

A GDPR-ban meghatározott fogalmak közül az alábbiak emelendők ki:
személyes adat: azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható.
adatkezelés: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés, továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés.
adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja.
adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely az adatkezelő nevében személyes adatokat kezel.
címzett: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, akivel vagy amellyel a személyes adatot közlik, függetlenül attól, hogy harmadik fél-e.
harmadik fél: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel, az adatfeldolgozóval vagy azokkal a személyekkel, akik az adatkezelő vagy adatfeldolgozó közvetlen irányítása alatt a személyes adatok kezelésére felhatalmazást kaptak.
nyilvántartási rendszer: a személyes adatok bármely módon – centralizált, decentralizált vagy funkcionális vagy földrajzi szempontok szerint – tagolt állománya, amely meghatározott ismérvek alapján hozzáférhető.
adatvédelmi incidens: a biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi.
technikai és szervezési intézkedések: az adatkezelő által az adatkezelés jellege, hatóköre, körülményei és céljai, valamint a természetes személyek jogaira és szabadságaira jelentett, változó valószínűségű és súlyosságú kockázat figyelembevételével megfelelően meghatározott eljárásrend annak biztosítása és bizonyítása céljából, hogy a személyes adatok kezelése a GDPR-ral összhangban történik. Ezeket az intézkedéseket az adatkezelő felülvizsgálja és szükség esetén naprakésszé teszi.

V. Az adatkezelés alapelvei

Az Adatkezelő az adatok kezelését jogszerűen és tisztességesen, valamint az érintett számára átlátható módon végzi (jogszerűség, tisztességes eljárás és átláthatóság).
Az Adatkezelő a személyes adatok gyűjtését csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból végzi, és azokat nem kezeli ezekkel a célokkal össze nem egyeztethető módon (célhoz kötöttség).
Az Adatkezelő az adatkezelést annak célja(i) szempontjából megfelelően és relevánsan, és a szükségesre korlátozva végzi (adattakarékosság). Ennek megfelelően az Adatkezelő nem gyűjt és nem tárol több adatot, mint amennyi az adatkezelés céljának a megvalósulásához feltétlenül szükséges.
Az Adatkezelő adatkezelése pontos és naprakész. Az Adatkezelő minden észszerű intézkedést megtesz annak érdekében, hogy az adatkezelés céljai szempontjából pontatlan személyes adatokat haladéktalanul törlésre vagy helyesbítésre kerüljenek (pontosság).
Az Adatkezelő a személyes adatokat olyan formában tárolja, amely az érintettek azonosítását csak a személyes adatok kezelése céljainak eléréséhez szükséges ideig teszi lehetővé, figyelemmel a vonatkozó jogszabályokban meghatározott tárolási kötelezettségre (korlátozott tárolhatóság).

Az Adatkezelő megfelelő technikai vagy szervezési intézkedések alkalmazásával biztosítja a személyes adatok megfelelő biztonságát, ideértve a személyes adatok jogosulatlan vagy jogellenes kezelésével, véletlen elvesztésével, megsemmisítésével vagy károsodásával szembeni védelmet (integritás és bizalmas jelleg).

Az Adatkezelő felelős a fentiekben részletezett alapelveknek való megfelelésért, továbbá az Adatkezelő igazolja ezen megfelelést (elszámoltathatóság). Ennek értelmében az Adatkezelő gondoskodik a jelen belső szabályzatban foglaltak folyamatos érvényesüléséről, az adatkezelésének folyamatos felülvizsgálatáról és szükség esetén az adatkezelési eljárások módosításáról, kiegészítéséről. Az Adatkezelő a jogszabályi kötelezettségeknek való megfelelés igazolására dokumentációt készít.

VI. Adatkezelési jogalapok

A személyes adatok kezelése kizárólag akkor és annyiban jogszerű, amennyiben legalább az alábbi pontokban meghatározott jogalapok egyike teljesül:
Az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez (a továbbiakban: hozzájáruláson alapuló adatkezelés).
Az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges (a továbbiakban: szerződésen alapuló adatkezelés).
Az adatkezelés az Adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges (a továbbiakban: jogi kötelezettségen alapuló adatkezelés).
Az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges (a továbbiakban: létfontosságú érdeken alapuló adatkezelés).
Az adatkezelés közérdekű vagy a vállalkozásra ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges (a továbbiakban: közhatalmi jogosítványon alapuló adatkezelés).
Az adatkezelés az Adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek (a továbbiakban: jogos érdeken alapuló adatkezelés).
Az adatkezelés jogalapja az adatkezelés során változhat, illetve azonos adat több jogalapon történő kezelése is jogszerű.

VII. Az érintett jogai és azok érvényesítése

Az Adatkezelő a GDPR rendelkezéseivel összhangban az alábbiakat biztosítja az érintettek számára.

Tájékoztatáshoz való jog

A tájékoztatáshoz való jog minden adatkezelési jogalap vonatkozásában megilleti az érintettet.
Az Adatkezelő tömör, átlátható, érthető és könnyen hozzáférhető formában, világosan és közérthetően megfogalmazva nyújt tájékoztatást az érintettek számára.
Az információkat írásban vagy más módon – ideértve adott esetben az elektronikus utat is – kell megadni.

Tájékoztatás az érintett kérésére

Az érintett kérésére szóbeli tájékoztatás is adható, feltéve, hogy más módon igazolták az érintett személyazonosságát.
Az Adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül, de mindenféleképpen a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül tájékoztatja az érintettet az egyéb érintetti jogokra vonatkozó érintetti kérelem nyomán hozott intézkedésekről.
Szükség esetén, figyelembe véve a kérelem összetettségét és a kérelmek számát, a 30 napos határidő további 60 nappal meghosszabbítható. A határidő meghosszabbításáról az Adatkezelő a késedelem okainak megjelölésével a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül tájékoztatja az érintettet. Ha az érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, a tájékoztatást lehetőség szerint elektronikus úton kell megadni, kivéve, ha az érintett azt másként kéri.
A tájékoztatást és intézkedést díjmentesen kell biztosítani.
Ha az érintett kérelme egyértelműen megalapozatlan vagy – különösen ismétlődő jellege miatt – túlzó, úgy az Adatkezelő, figyelemmel a kért információ vagy tájékoztatás nyújtásával vagy a kért intézkedés meghozatalával járó adminisztratív költségekre:
észszerű összegű díjat („költségtérítés”) számíthat fel, vagy
megtagadhatja a kérelem alapján történő intézkedést.

A költségtérítés összege 10.000,- Ft.

A kérelem egyértelműen megalapozatlannak vagy túlzó jellegűnek minősül, ha
- az érintett naptári évenként három alkalomnál többször kér tájékoztatást ugyanazon adatok kezelése tekintetében;
- az érintett az adatkezelés vonatkozásában a GDPR szerinti tájékoztatást már megkapta és az adatkezeléssel összefüggésben újabb körülmény nem merült fel;
- az érintett adatát az Adatkezelő soha és semmilyen összefüggésben nem kezelte és e tényről a tájékoztatás kérését megelőzően már tájékoztatta az érintettet.
A kérelem egyértelműen megalapozatlan vagy túlzó jellegének bizonyítása az Adatkezelőt terheli.

Kötelező tájékoztatás

Amennyiben az Adatkezelő az adatokat közvetlenül az érintettől szerezte meg (ide értve különösen a vendégeket), úgy az Adatkezelő mindenképpen tájékoztatást nyújt az alábbiakról:
Az Adatkezelő, valamint annak képviselőjének a kiléte és elérhetőségei;
az adatvédelmi tisztviselő elérhetősége (ha van ilyen);
a személyes adatok tervezett kezelésének célja, valamint az adatkezelés jogalapja
a jogos érdeken alapuló adatkezelés esetén, az Adatkezelő vagy harmadik fél jogos érdekei;
adott esetben a személyes adatok címzettjei
adott esetben annak ténye, hogy az Adatkezelő harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére kívánja továbbítani a személyes adatokat.
A személyes adatok első megszerzésének időpontjában az Adatkezelő a fentieken túl az érintetteket tájékoztatja az alábbiakról is:
a személyes adatok tárolásának időtartamáról
az érintett azon jogáról, hogy kérelmezheti az Adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférést, azok helyesbítését, egyes jogalapokhoz tartozó adatkezelés esetében törlését vagy kezelésének korlátozását, és egyes jogalapokhoz tartozó adatkezelés esetében tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen, valamint az érintett adathordozhatósághoz való jogáról;
a hozzájáruláson alapuló adatkezelés bármely időpontban történő visszavonásához való jog, amely nem érinti a visszavonás előtt a hozzájárulás alapján végrehajtott adatkezelés jogszerűségét;
a felügyeleti hatósághoz (Nemzeti Adatvédelmi Hatóság, továbbiakban: Hatóság vagy NAIH) címzett panasz benyújtásának jogáról;
arról, hogy a személyes adat szolgáltatása jogszabályon vagy szerződéses kötelezettségen alapul vagy szerződés kötésének előfeltétele-e, valamint hogy az érintett köteles-e a személyes adatokat megadni, továbbá hogy milyen lehetséges következményekkel járhat az adatszolgáltatás elmaradása.
Ha az Adatkezelő a személyes adatokon a gyűjtésük céljától eltérő célból további adatkezelést kíván végezni, a további adatkezelést megelőzően tájékoztatja az érintettet erről az eltérő célról és minden releváns kiegészítő információról.
Az Adatkezelő a kötelező tájékoztatásnak többféle módon tehet eleget.
A 34-35. pontban foglalt információkat az Adatkezelő (“Adatkezelési tájékoztató” címen) közzéteszi a honlapján olyan módon, hogy az könnyen megtalálható és könnyen elérhető legyen bárki számára.
A honlapon való közzététel mellett vagy helyett az Adatkezelő választhatja az “Adatkezelési tájékoztató” szerződés mellékleteként történő hozzáférhetővé tételét. Ebben az esetben elegendő az adott érintetti körre vonatkozó adatkezelési tájékoztatást az érintett rendelkezésére bocsátani. Általános Szerződési Feltétel (ÁSZF) részét nem képezheti az “Adatkezelési tájékoztató”.

Hozzáférés joga

A hozzáférés joga minden adatkezelési jogalap vonatkozásában megilleti az érintettet.
Az érintett jogosult arra, hogy az Adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és a következő információkhoz hozzáférést kapjon:
az adatkezelés céljai;
az érintett személyes adatok kategóriái;
azon címzettek vagy címzettek kategóriái, akikkel, illetve amelyekkel a személyes adatokat az Adatkezelő közölte vagy közölni fogja;
adott esetben a személyes adatok tárolásának tervezett időtartama
az érintett azon joga, hogy kérelmezheti az Adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatok helyesbítését, egyes jogalapokhoz kötött adatkezelés esetén ezen adatok törlését vagy kezelésének korlátozását, és egyes jogalapokhoz kötött adatkezelés esetén tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen;
a felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának joga;
ha az adatokat nem az érintettől gyűjtötték, a forrásukra vonatkozó minden elérhető információ;
az automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozó érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel bír, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel jár.
Az Adatkezelő az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok másolatát az érintett rendelkezésére bocsátja.
Az érintett által kért további másolatokért az Adatkezelő az adminisztratív költségeken alapuló, észszerű mértékű díjat számít fel, melynek mértéke oldalanként 200,- Ft.

Helyesbítéshez való jog

A helyesbítéshez való jog minden adatkezelési jogalap vonatkozásában megilleti az érintettet.
Az Adatkezelő az érintett erre irányuló kérelme esetén indokolatlan késedelem nélkül helyesbíti az érintettre vonatkozóan pontatlanul kezelt személyes adatokat. Az érintett jogosult arra, hogy kérje a hiányos személyes adatok – egyebek mellett kiegészítő nyilatkozat útján történő – kiegészítését.

Törléshez (elfeledtetéshez) való jog

A törléshez (elfeledtetéshez) való jog nem illeti meg az érintettet automatikusan, minden jogalaphoz kapcsolódó adatkezelés vonatkozásában.
Az Adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül törli az érintettre vonatkozó személyes adatokat, ha az alábbi indokok valamelyike fennáll:
a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtötték vagy más módon kezelték;
az érintett visszavonja az adatkezelés alapját képező hozzájárulását (hozzájáruláson alapuló adatkezelés esetén), és az adatkezelésnek nincs más jogalapja;
az érintett tiltakozik az adatkezelés ellen, és nincs elsőbbséget élvező jogszerű ok az adatkezelésre egyes jogalapok esetében (közhatalmi jogosítványon alapuló vagy jogos érdeken alapuló adatkezelés)
a személyes adatok jogellenesen kerültek kezelésre;
a személyes adatokat az Adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jogban előírt jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell.
Az érintett törlési kérelmének az Adatkezelő nem tesz eleget, amennyiben az adatkezelés szükséges a személyes adatok kezelését előíró, az Adatkezelőre alkalmazandó jogszabályi kötelezettség teljesítéséhez.
Amennyiben az Adatkezelőhöz törlési kérelem érkezik, az Adatkezelő első lépésként megvizsgálja, hogy a törlési kérelem valóban a jogosulttól származik-e. Ennek érdekében az Adatkezelő elkérheti az érintett és az Adatkezelő között fennálló szerződés azonosítására szolgáló adatokat (például foglalás kelte), az érintett számára az Adatkezelő által kiállított irat azonosítószámát, az érintettről nyilvántartott személyazonosító adatok megadását (az Adatkezelő azonban nem kérhet azonosításként olyan plusz adatot, amelyet az érintettről nem tart nyilván).
Amennyiben az Adatkezelőnek eleget kell tennie a törlési kérelemnek, úgy köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy a személyes adat az összes adatbázisból törlésre kerüljön.
Az Adatkezelő a törlésről jegyzőkönyvet vesz fel annak érdekében, hogy a törlés megtörténtét igazolni tudja. A jegyzőkönyvet az Adatkezelő képviselője írja alá. A törlési jegyzőkönyv tartalmazza:
az érintett nevét
a törölt személyes adattípust
a törlés időpontját.
Az Adatkezelő tájékoztatja a törlési kötelezettségről mindazokat, akik számára a személyes adat továbbításra került.

Az adatkezelés korlátozáshoz való jog

A korlátozáshoz való jog minden adatkezelési jogalap vonatkozásában megilleti az érintettet.
Az Adatkezelő az érintett kérésére korlátozza az adatkezelést, ha az alábbiak valamelyike teljesül:
az érintett vitatja a személyes adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy az Adatkezelő ellenőrizze a személyes adatok pontosságát;
az adatkezelés jogellenes, és az érintett ellenzi az adatok törlését, és ehelyett kéri azok felhasználásának korlátozását;
az Adatkezelőnek már nincs szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de az érintett igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez; vagy
az érintett egyes jogalapok esetében (közhatalmi jogosítványon alapuló vagy jogos érdeken alapuló adatkezelés) tiltakozott az adatkezelés ellen; ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy az Adatkezelő jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az érintett jogos indokaival szemben.

Ha az adatkezelés az előző pont alapján korlátozás alá esik, az ilyen személyes adatokat a tárolás kivételével csak az érintett hozzájárulásával, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, vagy más természetes vagy jogi személy jogainak védelme érdekében, vagy az Európai Unió, illetve valamely tagállam fontos közérdekéből lehet kezelni.
Az Adatkezelő tájékoztatja a kötelezettségről mindazokat, akik számára a személyes adat továbbításra került.

Tiltakozás

A tiltakozás joga az érintettet a közhatalmi jogosítványon alapuló vagy jogos érdeken alapuló adatkezelés adatkezelési jogalapok esetében illeti meg. Az Adatkezelő az érintett tiltakozás iránti kérelme esetén a személyes adatokat nem kezelheti tovább, kivéve, ha bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak.
Ha a személyes adatok kezelése közvetlen üzletszerzés érdekében történik, az érintett jogosult arra, hogy bármikor tiltakozzon a rá vonatkozó személyes adatok e célból történő kezelése ellen.
Ha az érintett tiltakozik a személyes adatok közvetlen üzletszerzés érdekében történő kezelése ellen, akkor a személyes adatok a továbbiakban e célból nem kezelhetők.

Adathordozhatósághoz való jog

Az adathordozhatósághoz való jog a hozzájáruláson vagy a szerződésen alapuló adatkezelés jogalap esetében illeti meg az érintettet, ha az adatkezelés automatizált módon történik.
Az Adatkezelő biztosítja, hogy érintett a rá vonatkozó, általa az Adatkezelő számára rendelkezésére bocsátott személyes adatokat tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban megkapja, továbbá, hogy ezeket az adatokat az érintett egy másik adatkezelőnek továbbítsa. Ennek feltétele, hogy az adatkezelés automatizált módon történik.

VIII. Adatkezelési tevékenységek nyilvántartása

Az adatkezelési tevékenységek nyilvántartását az Adatkezelő az elszámoltathatóság elvéből következően annak érdekében végzi, hogy az GDPR-nak való megfelelést nyomon tudja követni és igazolni tudja.
Az Adatkezelő a felelősségébe tartozóan végzett adatkezelési tevékenységekről legalább az alábbi nyilvántartásokat vezeti:
adattovábbítás nyilvántartása
érintetti jogok érvényesítése iránti kérelmek és az arra az Adatkezelő által adott válaszok nyilvántartása
hatósági megkeresések és az arra az Adatkezelő által adott válaszok nyilvántartása
munkaviszonnyal összefüggő személyes adatok kezelésének nyilvántartása
vendégekkel kapcsolatos személyes adatok kezelésének nyilvántartása
adatvédelmi incidensek nyilvántartása.

Az Adatkezelő a felelősségébe tartozóan végzett, az adatkezelési tevékenységekről vezetett nyilvántartásait az alábbi tartalommal vezeti:
Az Adatkezelő neve és elérhetősége, valamint az Adatkezelő képviselőjének és (ha van ilyen) az adatvédelmi tisztviselőnek a neve és elérhetősége;
az adatkezelés céljai;
az érintettek kategóriáinak, valamint a személyes adatok kategóriáinak ismertetése;
olyan címzettek kategóriái, akikkel a személyes adatokat közlik vagy közölni fogják
adott esetben a személyes adatok harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítására vonatkozó információk;
ha lehetséges, a különböző adatkategóriák törlésére előirányzott határidők;
ha lehetséges, a technikai és szervezési intézkedések általános leírása.

A nyilvántartásokat az Adatkezelő elektronikus formátumban vezeti.

XI. Adatbiztonsági rendelkezések

Az Adatkezelő a tudomány és technológia állása és a megvalósítás költségei, továbbá az adatkezelés jellege, hatóköre, körülményei és céljai, valamint a természetes személyek jogaira és szabadságaira jelentett, változó valószínűségű és súlyosságú kockázat figyelembevételével megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket hajt végre annak érdekében, hogy a kockázat mértékének megfelelő szintű adatbiztonságot garantálja.
Ennek értelmében az Adatkezelő köteles garantálni az általa kezelt adatok bizalmasságát, sérthetetlenségét és rendelkezésre állását.
A megfelelő szintű adatbiztonsági intézkedések meghatározása érdekében az Adatkezelő a kezelésében lévő minden egyes adatállományt a védelmi igény szempontjából értékel, és biztonsági fokozatba sorol.
Az egyes adatkezelések biztonsági fokozatának megállapításához elemezni kell:
a kezelt személyes adatok jogosulatlan megismerésével, megváltoztatásával, törlésével, a hardver- és szoftvereszközök megrongálásával járó kockázatot és a várható kárt;
azt, hogy helyreállítható-e a sérült adatállomány, valamint az esetleges helyreállítás ráfordításait, a személyes adatok reprodukálásához szükséges adatforrások rendelkezésre állását, a manuális háttérnyilvántartásból az elveszített adatok pótlásának lehetőségét;
azt, hogy a kezelt személyes adatok jellegére tekintettel indokolt-e megkülönböztetett biztonsági előírásokat alkalmazni;
az adatbiztonságot veszélyeztető más kockázati elemeket;
Az adatkezelés biztonsága megvalósítása érdekében az Adatkezelő fizikai, logikai és adminisztratív kontrollokat alkalmaz együttesen.

Az Adatkezelő legalább az alábbi fizikai kontrollokat alkalmazza:
Az Adatkezelő az általa mind elektronikusan, mind pedig papír alapon kezelt adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés elkerülése érdekében biztosítja, hogy a kezelt adatokhoz fizikailag ne férhessen hozzá arra jogosulatlan személy: a papír-alapon tárolt iratok zárt szekrényben kerülnek elhelyezésre, míg az elektronikus nyilvántartásokhoz csak az Adatkezelő vezetője férhet hozzá, saját, jelszóval védett számítógépen.

Az Adatkezelő legalább az alábbi logikai kontrollokat alkalmazza:
Az Adatkezelő biztosítja, hogy az általa kezelt adatokhoz kizárólag az Adatkezelő vezetője férjen hozzá.
Az Adatkezelő legalább az alábbi adminisztratív kontrollokat alkalmazza:
Az Adatkezelő biztosítja, hogy a személyes adatokhoz csak az arra jogosultsággal rendelkező személy férjen hozzá. Ennek megfelelően a jelszóval védett számítógéphez kizárólag az Adatkezelő vezetőjének van hozzáférése.
Az Adatkezelő biztosítja olyan iratkezelési eljárásrend kialakítását, hogy a hozzá tévesen beérkező személyes adatokat tartalmazó iratok a lehető leghamarabb kiszűrésre kerüljenek és azokat a lehető legszűkebb személyi kör ismerje meg.

X. Adatvédelmi incidensek kezelése

Az adatvédelmi incidens megfelelő és kellő idejű intézkedés hiányában fizikai, vagyoni vagy nem vagyoni károkat okozhat a természetes személyeknek, többek között a személyes adataik feletti rendelkezés elvesztését vagy a jogaik korlátozását, a hátrányos megkülönböztetést, a személyazonosság-lopást vagy a személyazonossággal való visszaélést, a pénzügyi veszteséget, a jó hírnév sérelmét, a szakmai titoktartási kötelezettség által védett személyes adatok bizalmas jellegének sérülését, illetve a szóban forgó természetes személyeket sújtó egyéb jelentős gazdasági vagy szociális hátrányt.
Az adatvédelmi incidenst az Adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül, és ha lehetséges, legkésőbb 72 órával azután, hogy az adatvédelmi incidens a tudomására jutott, bejelenti a hatóságnak. Az adatvédelmi incidenst nem kell a hatóságnak bejelenteni, ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően nem jár kockázattal a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve.
Amennyiben a bejelentés nem történik meg 72 órán belül, mellékelni kell hozzá a késedelem igazolására szolgáló indokokat is.
Amennyiben az adatvédelmi incidens hatóság számára történő bejelentése szükséges, úgy a bejelentésben:
ismertetni kell az adatvédelmi incidens jellegét, beleértve – ha lehetséges – az érintettek kategóriáit és hozzávetőleges számát, valamint az incidenssel érintett adatok kategóriáit és hozzávetőleges számát;
közölni kell az adatvédelmi tisztviselő vagy a további tájékoztatást nyújtó egyéb kapcsolattartó nevét és elérhetőségeit;
ismertetni kell az adatvédelmi incidensből eredő, valószínűsíthető következményeket;
ismertetni kell az Adatkezelő által az adatvédelmi incidens orvoslására tett vagy tervezett intézkedéseket, beleértve adott esetben az adatvédelmi incidensből eredő esetleges hátrányos következmények enyhítését célzó intézkedéseket.
Ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, az Adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az érintettet az adatvédelmi incidensről. E tájékoztatásban az érintettel világosan és közérthetően ismertetni kell az adatvédelmi incidens jellegét, és közölni kell:
az adatvédelmi tisztviselő vagy a további tájékoztatást nyújtó egyéb kapcsolattartó nevét és elérhetőségeit;
ismertetni kell az adatvédelmi incidensből eredő, valószínűsíthető következményeket;
ismertetni kell az Adatkezelő által az adatvédelmi incidens orvoslására tett vagy tervezett intézkedéseket, beleértve adott esetben az adatvédelmi incidensből eredő esetleges hátrányos következmények enyhítését célzó intézkedéseket.
Az érintettet nem kell tájékoztatni, ha a következő feltételek bármelyike teljesül:
Az Adatkezelő megfelelő technikai és szervezési védelmi intézkedéseket hajtott végre, és ezeket az intézkedéseket az adatvédelmi incidens által érintett adatok tekintetében alkalmazták, különösen azokat az intézkedéseket – mint például a titkosítás alkalmazása –, amelyek a személyes adatokhoz való hozzáférésre fel nem jogosított személyek számára értelmezhetetlenné teszik az adatokat;
Az Adatkezelő az adatvédelmi incidenst követően olyan további intézkedéseket tett, amelyek biztosítják, hogy az érintett jogaira és szabadságaira jelentett, a magas kockázat a továbbiakban valószínűsíthetően nem valósul meg;
a tájékoztatás aránytalan erőfeszítést tenne szükségessé. Ilyen esetekben az érintetteket nyilvánosan közzétett információk útján kell tájékoztatni, vagy olyan hasonló intézkedést kell hozni, amely biztosítja az érintettek hasonlóan hatékony tájékoztatását.
Amennyiben az Adatkezelő adatfeldolgozót alkalmaz, úgy az adatfeldolgozó szerződésben ki kell kötni, hogy az adatfeldolgozó köteles a nála bekövetkezett adatvédelmi incidenst haladéktalanul bejelenteni az Adatkezelőnek.

XI. Vendég-adatok kezelése

Az Adatkezelő szálláshely-szolgáltatást nyújt, erre figyelemmel személyes adatokat is kezel.

Az előző pont szerinti adatkezelés jogalapjai a következők:
szerződés teljesítése (GDPR 6. cikk (1) bekezdés b) pont);
hozzájárulás (GDPR 6. cikk (1) bekezdés a) pont) (pl. különleges adatok esetén, pl. ételallergia)
az Adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése (GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) pont).
Az Adatkezelő részeletes tájékoztatást nyújt vendégei számára az adatkezelés tekintetében.

XII. Munkaviszonnyal összefüggő adatkezelések

Az Adatkezelő munkavállalókat foglalkoztat, ennélfogva személyes adatokat is kezel.
Az előző pont szerinti adatkezelés jogalapjai a következők:
munkaszerződés vagy munkaviszonyhoz kötődő megállapodás teljesítése (GDPR 6. cikk (1) bekezdés b) pont)
a munkáltatóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése (GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) pont)
az adatkezelés a munkáltató (vagy egy harmadik fél) jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges (GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pont)
hozzájárulása(GDPR 6. cikk (1) bekezdés a) pont).

Az Adatkezelő részeletes tájékoztatást nyújt munkavállalói számára az adatkezelés tekintetében.

XIII. Az adatfeldolgozó igénybevételére vonatkozó rendelkezések

Ha az adatkezelést az Adatkezelő nevében más végzi [például bérszámfejtés, könyvelés], az Adatkezelő kizárólag olyan adatfeldolgozókat vehet igénybe, akik vagy amelyek megfelelő garanciákat nyújtanak az adatkezelés GDPR követelményeinek való megfelelését és az érintettek jogainak védelmét biztosító, megfelelő technikai és szervezési intézkedések végrehajtására.
Az adatfeldolgozó az Adatkezelő előzetesen írásban tett eseti vagy általános felhatalmazása nélkül további adatfeldolgozót nem vehet igénybe.
Az adatfeldolgozó által végzett adatkezelés vonatkozásában az Adatkezelő és az adatfeldolgozó szerződést kötnek. Ezen szerződés az adatkezelés tárgyát, időtartamát, jellegét és célját, a személyes adatok típusát, az érintettek kategóriáit, valamint az Adatkezelőkötelezettségeit és jogait határozza meg. Meglévő szerződés esetén ezek GDPR szerinti megfelelőségéről – szerződésmódosítás útján – intézkedni kell.
Az előző pont szerinti szerződés különösen előírja, hogy az adatfeldolgozó:
a személyes adatokat kizárólag az Adatkezelő írásbeli utasításai alapján kezeli,
biztosítja azt, hogy a személyes adatok kezelésére feljogosított személyek titoktartási kötelezettséget vállalnak vagy jogszabályon alapuló megfelelő titoktartási kötelezettség alatt állnak;
alkalmazza legalább az Adatkezelő által előírt szintű adatbiztonsági intézkedéseket;
tiszteletben tartja a további adatfeldolgozó igénybevételére vonatkozóan fentebb említett feltételeket;
az adatkezelés jellegének figyelembevételével megfelelő technikai és szervezési intézkedésekkel a lehetséges mértékben segíti az Adatkezelőt abban, hogy teljesíteni tudja kötelezettségét az érintett jogainak gyakorlásához kapcsolódó kérelmek megválaszolása tekintetében;
segíti az Adatkezelőt az adatvédelmi incidens szerinti kötelezettségek teljesítésében, figyelembe véve az adatkezelés jellegét és az adatfeldolgozó rendelkezésére álló információkat;
vállalja, hogy a nála bekövetkező adatvédelmi incidens esetén haladéktalanul tájékoztatja erről az Adatkezelőt;
az adatkezelési szolgáltatás nyújtásának befejezését követően az Adatkezelő döntése alapján minden személyes adatot töröl vagy visszajuttat az Adatkezelőnek, és törli a meglévő másolatokat, kivéve, ha az uniós vagy a tagállami jog a személyes adatok tárolását írja elő.
Az adatfeldolgozó és a nála személyes adatokhoz hozzáféréssel rendelkező személy ezeket az adatokat kizárólag az Adatkezelő utasításának megfelelően kezelheti.

XIV. Hatályba léptető és záró rendelkezések

A jelen szabályzat 2020. ………Január 01.………….. napján lép hatályba.

Szeged, 2020. ……Január 01.……………………….